milyen hitel? svájci frank?

Akkor félszavakból is értjük egymást...

Már pár hete készülök erről írni, de eddig nagyon rossz kedvem volt miatta, ma sokkal pozitívabb vagyok, ezért tudom, hogy nem borítom ki magam túlságosan.

A legtöbb ember, akivel beszélek mostanában, előbb-utóbb panaszkodni kezd a törlesztőrészletekre. És tényleg: erre azért nem számíthattunk, mikor felvettük a hiteleket 150-160 Ft-os svájci frank árfolyamon. Persze Soros György már 1999-ben írt egy megszívelendő könyvet a kapitalizmus nemsokára bekövetkező válságáról, de azért ez akkor is durva. A kezdő és a mostani részletek különbségéből - ha félretettük volna, tudom, ez persze hipotetikus, hiszen ha nálunk maradna, biztos több ruhát-cipőt-egyebet vennénk - már vehettünk volna egy autót. Nem kicsit, hanem egyterű, jó kis családi Toyotát, még ha használtan is.
Atti vigasztal: "Senki sem számított a spanyol inkvizícióra".

De nekem lassan egy másik idézet kezdett egyre hangosabban szólni a fejemben, ahogy beszéltem Veletek, drága szeretteim, barátaim, ismerőseim:

"Hanyas vagy? 47-es? Akkor fél szavakból is értjük egymást." (Nagy Bandó örökbecsű mondatai, mert mi régen is szerettük a stand-upot, bár nem tudtuk, hogy így hívják)

És még mind bírjuk. Sokan saját erejükből, de többeteknek - Istennek hála nekünk is - ott egy biztos családi háttér, akik lelkileg, de ha kell, anyagilag is segítenek. Egyszer hirtelen szükségünk volt 80.000 Ft-ra még az első lakásunk építésénél, a munkahelyemről telefonáltam Attinak-Apának-Anyának, és 5 percen belül már tudtam, hogy lesz és honnan lesz pénz. Aliz kolléganőm, akinek nálam sokkal nehezebb élete volt-van könnyes szemmel mondta, milyen jó nekem, hogy bármi a gondom, 5 perc múlva ott a megoldás, a neve: család.

Neked akarnak és tudnak segíteni a szüleid?
Akkor félszavakból is értjük egymást.