Kérjetek és adatik néktek

Szeretett és tisztelt lelkészünk távozott ma a gyülekezetből. Nem kezdeném részletezni, mi a véleményem arról, hogy ha egy lelkész magánéleti válságba kerül, akkor elvárják, hogy elköltözzön, de szeretnék neki megköszönni egy pár dolgot. De azt majd személyesen. Most csak annyit, hogy amellett, hogy összeadott minket és megkeresztelte a gyerekeinket, talán az a legkedvesebb emlékem róla, hogy amikor a macskám meghalt, és megkérdeztem Tőle, mi lesz az állatok lelkével, nem nevetett ki, nem tolt le, hogy miért siratok egy macskát Isten házában, csak rám nézett, láttam, hogy érzi a fájdalmamat – még ha gyerekes is – és csak azt mondta:
Ez olyan kérdés, amire nem tudok neked választ adni. Mert erről az Illetékes (ti. a Krisztus Jézus) nem nyilatkozott.
Hatalmas lelkierőt ad azóta is, ha arra gondolok a gondok idején, hogy minden bizonnyal a rossznak is van értelme, csak mi nem érthetjük mi az, mert az Illetékes úgy találta, nem vagyunk elég felnőttek, hogy minden választ ismerjünk.
Erről majd később talán többet, de ma is kiderült, hogy nincsenek véletlenek.
Megtérésem kezdetétől legkedvesebb igém (Máté 7,7-8): „Kérjetek és adatik néktek, keressetek és találtok, zörgessetek és megnyittatik néktek. Mert aki kér, mind kap, aki keres, talál, és a zörgetőnek megnyittatik.”
Laci ma erről az igéről beszélt. Elmondta, hogy ez természetesen nem arra vonatkozik, hogy bármit kérünk, az teljesül, hanem hogy ha képesek vagyunk élő hitet kérni, és nap mint nap éberek vagyunk annak megtartására, megkapjuk azt a Jóistentől.
Természetesen én sem gondolom, hogy bármilyen kicsinységért (több pénzért? hosszabb lábakért? szebb arcért? szép időért?) zavarhatjuk Istent ennek az igének a nevében, de azért mindig úgy láttam, hogy igazán fontos dolgokért szabad és kell is a Feljebbvalóhoz, az Univerzumhoz fordulnunk, hiszen ha nem fogalmazzuk meg, mit szeretnénk, hogyan várhatjuk, hogy teljesüljön.
Két hét. Most ennyim van, hogy pontot tegyek 7 évi munka végére, befejezzem a disszertációmat, hogy reménység szerint még ebben az évben, de legkésőbb jövő év elején megkapjam a címet, ami igazán avatottá tesz arra, hogy azt csinálhassam az életemben, amit igazán szeretnék.
Ezért most kérlek Istenem, adj erőt, energiát, ihletet és nyugalmat, hogy értékes és jó munkát végezhessek az elkövetkező két hétben.
És add, hogy Laci olyan helyre kerüljön, ahol emberi értékei és elhivatottsága szerint értékelik. És ahol tudják, milyen alázat és bizalom kell ahhoz, hogy egy lelkész, egy ember kimondja: Ez olyan kérdés, amire nem tudok neked választ adni. Mert erről az Illetékes nem nyilatkozott.